2014. május 1., csütörtök

Az amatőr fotósok rémálma

A karneváli bejegyzésben  említettem a látogatók "áldásos" munkáját, amivel jótékonyan hozzájárulnak az (amatőr) fotósok munkájához.
Néhány tipikus példa, az első kép legalább vicces, szeretem, a többit már kevésbé.


"Te, az ott nem a Joli?"


Miután kifotóztuk magunkat vonuljunk végig elégedetten vigyorogva a fotósok előtt.
Gratulálok Gizi, a jutalmad egy Gy. őz. ikés szemellenző!


Miután elkészültek csodás fotóink, gyorsan forduljunk sarkon, lehetőleg lökjük fel
a többi fotóst, és még véletlenül se lökjük oda hogy bocsánat.


Pucsítsunk bárhol, bármikor, ezt minden fotós értékelni fogja, ollééé.


Mindig vigyük magunkkal a kedvenc rikító szatyrunkat és ahol csak tudjuk lóbáljuk lelkesen.


Néha ilyen tömeggel kell harcolni, ezért igazán elszántnak kell lenni.


Jó sokáig tartsuk fel a jelmezeseket, lehetőleg olyan irányból közelítsük meg őket, és olyan közel álljunk hozzájuk, hogy mások ne tudjanak fotózni. És figyelem, balról ufótámadás várható!



A művészi hatás érdekében igyekezzünk mindenhova árnyékot csempészni, voálá.



Többszörös gyönyörűség, képben a kép, pózoló jelmezesek a háttérben egy pózóló párossal,
és ne felejtsük el az árnyékokat sem!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Szöveg és fotó:
Nagyváradi Csilla